HTML

Műkereskedelem és művészet

Segítünk eligazodni a galériák világában. Műkereskedelem, műgyűjtés haladóknak. Ki kicsoda és mennyiért. Klasszikus modern vagy kortárs? Honnan? Kitől?

Online olvasók

Oldalmegtekintés

Friss topikok

Címkék

A világ 15 legdrágább festménye

creo 2016.03.07. 12:39

f60f8b6f0c559d7d28a03c7b57dcd63d.jpeg

 

Pablo Picasso - Algériai nők (O változat) című képe rekordáron kelt el tavaly egy aukción.

50.701.952.000 Ft.-ot, azaz 179.400.000 dollárt fizettek érte.

 

cec068c3ac3b3672b4adb6f362ce22d5.jpeg

 

Gustav Klimt - Adele Bloch-Bauer portréja

A kép 158 és fél millió dollárt ér, amely forintban ennyi: 44.795.203.000

 

 

c474952eb1f9d13ec1b396dbe697101a.jpeg

 

Amedeo Modigliani - Kék párnán fekvő akt

A festmény becsült értéke 170.405.000 dollár, ami 48.172.506.900 Ft.

 

c4d66c43c5172891c0d2c592a71aad59.jpeg

 

Jackson Pollock -  No.17A  

200 millió amerikai dollár a kép becsült értéke, ami mai árfolyamon számolva 56.523.920.000 magyar forint.

 

af9dbf51f9071ee28b659f6f8b4f1c3d.jpeg

 

Paul Gauguin - When Will You Marry?                 300 millió dollárra becsült. 84.785.870.000 Ft

 

 

b9e8915cccd1db596e271cb511857e96.jpeg

 

Willem de Kooning Kompozíció-ja egyenértékű Gauguin előző képével.

300 millió dollár az ára az 1955-ös festménynek.

 

 

3875f83c8e9d6f90a40bef88129a172c.jpeg

 

Vincent Van Gogh    Dr. Gachet portréja

A világ egyik legismertebb és leginkább kedvelt festőjének ezen képe a legdrágább: 149.400.000 dollárba kerülne, ami 42.223.365.000 magyar forint.

 

 

529c3f45f267ae44d42203e363098a09.jpeg

 

Pierre-Auguste Renoir  -  Bál a Moulin de la Galette-ben című festménye utoljára 1990-ben cserélt gazdát.

Becsült értéke 141.500.000 amerikai dollár, ami forintban: 39.990.670.000

 

 

357d99140b28aebde1cf9ffa5a9b654e.jpeg

 

Mark Rothko - No.6 című alkotása 186 millió amerikai dollárba került.  Ez körülbelül 52.567.240.000 forint.

 

282f05d3c33cd8f9bc39b1e013deeeab.jpeg

 

Edvard Munch - A sikoly című ikonikus képe.   Az ára 119.900.000 dollár, ami körülbelül 33.886.087.000 forint.

 

 

7be6836fde9ec2c3e34614114fc25015.jpeg

 

Paul Cézanne - Kártyajátékosok című képe sokáig a világ legdrágább képe volt.

Jelenlegi értéke 272 millió dollár, amely 76.872.520.000 Forint.

 

 

4d458b10f3e8d03dccd988efce045a10.jpeg

 

Rembrandt - Marten Soolmans portréja 180 millió dollárt ér, amely 50.871.520.000 forint.

 

 

04be50459f2753155a5fd1ba52a2280d.jpeg

 

Leonardo da Vinci -  Salvator Mundi portréja

Becsült értéke 127.500.000 dollár, amely a jelenlegi árfolyamon olyan 36.033.996.000 Ft.

 

1c38182e63f6eb95e0efce4d2cdb6cf2.jpeg

Francis Bacon - Három tanulmány Lucian Freudról

144.700.000 dollárt ér ez a mű, ami forintban olyan 40.895.053.000

 

c07f39a2c497a44f3a125423907204f4.jpeg

 

Jasper Johns  -  Flag (Zászló) című 1954-es képe.

Ára: 119.400.000 dollár, amely 33.744.700.000 forintnak felel meg.

Címkék: műkereskedelem legdrágább külföldi festmény

Szólj hozzá!

Tűzijáték New York-ban

creo 2015.11.06. 06:54

http://www.sothebys.com/content/sothebys/en/news-video/slideshows/2015/paintings-over-ten-million-dollars.html#

Címkék: sothebys

Szólj hozzá!

Aranykorok romjain- Kieselbach Galéria

creo 2015.11.06. 06:40

Aranykorok romjain. Jubileumi kiállítás a magyar műgyűjtés legnagyobbjairól a Kieselbach Galériában november 5-től december 2-ig.

Video

A képek megérkeztek a galériába. Többek között Munkácsy, Szinyei Merse Pál, Vaszary, Rippl-Rónai, Fényes Adolf, Gulácsy és Csontváry remekművei. Múzeumok és magángyűjtemények féltett kincsei, amelyek segítségével megidézhetjük a magyar festészet és műgyűjtés legszebb korszakát.

A képek mögött emberek és izgalmas, sokszor drámai történetek, miként tűntek el, szóródtak szét egykor világhírű gyűjteményeink.

Aranykorok romjain - új könyv és kiállítás a Kieselbach Galériában.

Szólj hozzá!

Csontváry géniusza- A magányos cédrus

creo 2015.07.01. 13:43

Csontváry életmű kiállítás Budapesten

2015. július 5-én, több évnyi előkészítést követően nyílik Csontváry Kosztka Tivadar festőművész átfogó életmű-kiállítása a budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében. A Várgondnokság Nonprofit kft. által rendezett kiállítás kurátora Gulyás Gábor. A tárlat 2015. december 31-ig látogatható.

 

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) a modern magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású alakja. A saját maga által nagy gonddal megrendezett kiállításai gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak – életében sem a szakma, sem a közönség érdeklődését nem keltette fel. Három évvel a halálát követően már monográfia jelent meg róla, az Ernst Múzeumban 1930-ben megrendezett emlékkiállítása pedig jelentős sikert hozott. 1936-ban újabb, korábban nem látott képeit ismerhette meg a magyar közönség, amely egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Csontváry iránt. 1958-ban egy nagyszabású kiállítást szerveztek Brüsszelben Ötven év modern művészete címmel, ahol a Tengerparti sétalovaglás című vásznát Cézanne, Van Gogh és Gauguin művei mellett állították ki. Az 1963-ban Székesfehérváron megrendezett (majd Budapestre továbbvitt) életmű-kiállítása hatalmas közönségsiker volt. 1973-ban Pécsett megnyílt az önálló Csontváry Múzeum. Hosszas előkészítést követően 1994-ben nemzetközi kiállítás-sorozaton mutatták be a műveit, de a sokak által várt átütő külföldi siker ekkor elmaradt.

Vajon 2015-ben történik valami változás Csontváry ügyben ?

Címkék: kiállítás csontváry

Szólj hozzá!

Perlrott Csaba kiállítás Szentendrén a Művészet Malomban

creo 2015.06.09. 10:56

 

Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)

magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője.

 

Perlrott Békéscsabán született, onnan került Nagybányára, majd a modern művészet korabeli központjába, Párizsba. Mindkét helyen otthonosan élt, szinte ingázott a kettő között. Eljutott Spanyolországba is, Európa számos nagyvárosába, feleségével, a szintén festő Gráber Margittal három évig Németországban élt. Azonban élete utolsó szakaszában itthon Szentendrén dolgozott.

 

 

Perlrott Csaba Vilmos így emlékszik gyermek- és ifjúkorára és szülővárosára: „1880-ban Békéscsabán, egy fehérre meszelt házikóban születtem. Édesanyám sokszor emlegette születésem némely körülményeit, de én alig figyeltem rá ilyenkor, s ma is csak nagy vonásaiban emlékszem vissza elbeszéléseire. Én sohasem vártam meg, míg a mondanivalóinak végére ér, rosszul takargatott unalommal játszani hívtam. Ez a viselkedésem ma teljesen érthető előttem, tele voltam életkedvvel és ő volt az egyetlen játszótársam. Bájos szellemű és nemes lelkű nő volt” – írja „Magamról” című visszaemlékezésében a művész, amelyet így folytat: „Atyám, az egyszerű órásiparos egészen más jellemű volt, mint édesanyám; ő kivette részét korának minden optimizmusából, nem voltak benne kétségek és rettegések. De nemcsak az édesanyám természetével, hanem az enyémmel is ellentétes volt az ő természete. Nyugodtan állt a mindennapok sodrában, én pedig a nyugtalan művészet kifürkészhetetlen titkait és végtelen szabadságát szerettem. Később kerülni kezdtem az iskolát, de a négy elemit mégis sikerült elvégeznem Békéscsabán. 1899-ben Pesten jártam tovább iskolába. Atyám mindenképpen azt akarta, hogy családi tradíciók szerint válasszam meg foglalkozásomat. (Mindenképpen zenészt vagy órást akart belőlem nevelni.)” – olvasható Benedek Katalin művészettörténész Perlrottról 2005-ben írt monográfiájában.

Nem így történt: Perlrott Csaba Vilmos hallani sem akart erről, szüleitől kikönyörögte, hogy színész lehessen, ám statisztálás helyett a Fővárosi Iparrajz iskolába járt.

Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte.

A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett. Paul Cézanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco a spanyol manierista festő. Gertrud Stein körével is kapcsolatba került, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben.

Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. 1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.

 

Zsolnai Galéria

Címkék: kiállítás szentendre perlrott csaba

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása