1.
2.
3.
4.
5.
6.
creo
1.
2.
3.
4.
5.
6.
creo
19. Zsolnay váza K.á.: 1.0M
37. Aba-Novák Vilmos Ebéd, 1928körül K.á.: 4,2M
43. Kmetty János Asztali csendélet, 1910-es évek közepe K.á.: 7,5M
90. Czóbel Béla Szobor az ablakban, 1909 K.á.: 5M
97. Derkovits Gyula Fekvő női akt, 1929 K.á.: 15M
105. Perlrott-Csaba Vilmos Őszi utca Nagybányán, 1909 K.á.: 12M
111. Egry József Balatoni halász K.á.: 7M
112. Gulácsy Lajos A zárda környéke, 1905 előtt K.á.: 15M
172. Perlrott-Csaba Vilmos Csendélet virágokkal és vázával K.á.: 6M
173. Kmetty János Tabáni színes házak K.á.: 4,2M
35. Egry József Erkélyen K.á.: 4M
44. Vaszkó Erzsébet A fekete gömb, 1960 K.á.: 800e
68. Schönberger Armand Art deco nő, 1930 körül K.á.: 6,5M
90. Farkas István Kalapos nő K.á.: 900e
103. Batthyány Gyula Odescalchi hercegnő portréja, 1930-as évek K.á.: 12M
105. Schaár Erzsébet Ülő nő K.á.: 360e
167. Nagy István Falu a domboldalban K.á.: 2,2M
172. Román György Virágcsendélet K.á.: 280e
178. Kádár Béla Fürdőzés után, 1915 körül K.á.: 5,5M
185. Farkas István Balatongyöröki táj, 1923 K.á.: 12M
"Egy életen át kerestem ezt a lényeget. A témában a lelket. Fák, házak, virágok, emberarcok bonyolult összevisszaságában azt, ami a felület alatt vibrál. A belső hűséget."(Nagy István)
Nagy Istvánt (1873-1937) a magyarság egyik legkiemelkedőbb festőművészeként tartják számon. Élete és munkássága eltér a tipikustól. Tehetségét már felnőtt korában, Keleti Gusztáv fedezte fel, és csak ezután kezdődött el pályája a budapesti Mintarajziskolában. Folyamatosan kereste önmagát és azokat a jelentőségteljes motívumokat, amelyeket a sajátjának, önmagából leginkább fakadónak tekinthetett.
Rengeteget utazott. Tanult Münchenben, Párizsban, valódi hangját azonban csak otthonában találta meg. Művészetének alapvonulatát is ez alkotta. A haza, a természet, a körülötte élő egyszerű emberek. Nem volt állandó műterme, ahol bezárkózva, nyugalomban alkothatott volna. Az ő élete a vándorlásról szólt. A csíki hegyeket járva, azt festette, amit elé vetett a sors. Ő valóban látott.
Nem akart divatos irányzatok szerint alkotni, és elhagyta a látványelvű festészetet. Ahogy a fenti idézetben is olvashatjuk, ő a felszín alatti valódi lényeg ábrázolására törekedett. "Szűkszavú" alkotásai ennek ellenére tele vannak érzelemmel.
Az otthonhoz való ragaszkodás, a szegény emberek fájdalma, a táj magánya és nyugalma tükröződik népies művészetében. Sallangmentesen, a lényeget festette meg, olyan valósághűen, ahogyan csak az képes látni, aki megéli az életet, minden szépségével és borzalmával együtt.
Forrás: Modem
Két eladó Nagy István kép a Zsolnai Galéria kínálatában !
Katona arckép, 1917 31×22cm szénrajz, papír Jelezve: b.l. Nagy István 1917
Önarckép, 1924 körül 36×29cm szénrajz, papír Jelezve: j.l. Nagy István
Az árakról kérjük érdeklődjenek a galériában !
Ritka alkalom még gyűjtői körökben is, ha egy eredeti Egry piacra kerül. A napokban egy többszörösen reprodukált és kiállított Egry József festmény tulajdonosa keresett fel bennünket, értékesítés céljából.
Ennek a különleges műtárgynak a gazdája is a galériás eladás mellett döntött, hiszen az aukciók mindig bizonytalanabb kimenetelűek. Manapság megszaporodtak a falról történő eladások, és ezzel egyidőben az aukciók száma is csökkent.
Egry József Szőlőhegyen, 1927 44,5×62,5 cm olajpasztell, papír Jel: j.l. Egry József Badacsony Reprodukálva: Láncz Sándor, 1980 - Egry József 64.kép
Ez a badacsonyi hegyoldalt ábrázoló huszas évekbeli festmény tipikus gömbölyded fácskáival és szögletes présházaival nemcsak technikája, vagy stílusa miatt érdemel figyelmet, hanem azért is, mert kiváló vizuális példát szolgáltat a mester egyik legszebb formai ars poeticájához:
"Mikor a reggeli nap szétdobja a felhőket és vörös kontúrba foglalja a sugarába eső dolgokat, az árnyékok kékbe nyújtva változtatják formájukat s helyüket. Fényben felnyúlnak a tárgyak és refrénszerűen ismétlődnek az árnyékvonalak, így a kontúr is egy bizonyos színritmussá válik." (Egry breviárium, 162.)
További részletek, és a kép árát illetően kérjük érdeklődjön a galériában !