Műkereskedelem és művészet

19.  Zsolnay váza     K.á.:  1.0M

37.  Aba-Novák Vilmos         Ebéd, 1928körül    K.á.:  4,2M

43.  Kmetty János  Asztali csendélet, 1910-es évek közepe   K.á.:  7,5M

90.  Czóbel Béla  Szobor az ablakban, 1909    K.á.:  5M

97.  Derkovits Gyula     Fekvő női akt, 1929         K.á.:  15M

105.    Perlrott-Csaba Vilmos   Őszi utca Nagybányán, 1909   K.á.: 12M

111.   Egry József  Balatoni halász       K.á.:  7M

112.  Gulácsy Lajos  A zárda környéke, 1905 előtt     K.á.:  15M

172.  Perlrott-Csaba Vilmos   Csendélet virágokkal és vázával    K.á.:  6M

173. Kmetty János  Tabáni színes házak       K.á.:  4,2M

creo

35. Egry József   Erkélyen    K.á.:  4M

44.  Vaszkó Erzsébet  A fekete gömb, 1960      K.á.:  800e

68.  Schönberger Armand   Art deco nő, 1930 körül         K.á.:  6,5M

90.  Farkas István   Kalapos nő        K.á.: 900e

103.  Batthyány Gyula   Odescalchi hercegnő portréja, 1930-as évek   K.á.: 12M

105.  Schaár Erzsébet   Ülő nő        K.á.: 360e

167.  Nagy István   Falu a domboldalban       K.á.:  2,2M

172.   Román György   Virágcsendélet                 K.á.: 280e

 178.   Kádár Béla   Fürdőzés után, 1915 körül     K.á.:  5,5M

185.   Farkas István   Balatongyöröki táj, 1923        K.á.: 12M

www.zsolnaigaleria.hu

"Egy életen át kerestem ezt a lényeget. A témában a lelket. Fák, házak, virágok, emberarcok bonyolult összevisszaságában azt, ami a felület alatt vibrál. A belső hűséget."(Nagy István)

Nagy Istvánt (1873-1937) a magyarság egyik legkiemelkedőbb festőművészeként tartják számon. Élete és munkássága eltér a tipikustól. Tehetségét már felnőtt korában, Keleti Gusztáv fedezte fel, és csak ezután kezdődött el pályája a budapesti Mintarajziskolában. Folyamatosan kereste önmagát és azokat a jelentőségteljes motívumokat, amelyeket a sajátjának, önmagából leginkább fakadónak tekinthetett.

Rengeteget utazott. Tanult Münchenben, Párizsban, valódi hangját azonban csak otthonában találta meg. Művészetének alapvonulatát is ez alkotta. A haza, a természet, a körülötte élő egyszerű emberek. Nem volt állandó műterme, ahol bezárkózva, nyugalomban alkothatott volna. Az ő élete a vándorlásról szólt. A csíki hegyeket járva, azt festette, amit elé vetett a sors. Ő valóban látott.

Nem akart divatos irányzatok szerint alkotni, és elhagyta a látványelvű festészetet. Ahogy a fenti idézetben is olvashatjuk, ő a felszín alatti valódi lényeg ábrázolására törekedett. "Szűkszavú" alkotásai ennek ellenére tele vannak érzelemmel.

Az otthonhoz való ragaszkodás, a szegény emberek fájdalma, a táj magánya és nyugalma tükröződik népies művészetében. Sallangmentesen, a lényeget festette meg, olyan valósághűen, ahogyan csak az képes látni, aki megéli az életet, minden szépségével és borzalmával együtt.

Forrás:  Modem 

Két eladó Nagy István kép a  Zsolnai Galéria kínálatában !

Katona arckép, 1917   31×22cm  szénrajz, papír   Jelezve: b.l.  Nagy István 1917

Önarckép, 1924 körül  36×29cm   szénrajz, papír     Jelezve: j.l.  Nagy István

Az árakról kérjük érdeklődjenek a galériában !

Zsolnai Galéria

Ritka alkalom még gyűjtői körökben is, ha egy eredeti Egry piacra kerül. A napokban egy többszörösen reprodukált és kiállított Egry József festmény tulajdonosa keresett fel bennünket, értékesítés céljából.

Ennek a különleges műtárgynak a gazdája is a galériás eladás mellett döntött, hiszen az aukciók mindig bizonytalanabb kimenetelűek. Manapság megszaporodtak a falról történő eladások, és ezzel egyidőben az aukciók száma is csökkent.

Egry József  Szőlőhegyen, 1927   44,5×62,5 cm olajpasztell, papír                                Jel: j.l. Egry József Badacsony           Reprodukálva: Láncz Sándor, 1980 - Egry József 64.kép

Ez a badacsonyi hegyoldalt ábrázoló huszas évekbeli festmény tipikus gömbölyded fácskáival és szögletes présházaival nemcsak technikája, vagy stílusa miatt érdemel figyelmet, hanem azért is, mert kiváló vizuális példát szolgáltat a mester egyik legszebb formai ars poeticájához:

"Mikor a reggeli nap szétdobja a felhőket és vörös kontúrba foglalja a sugarába eső dolgokat, az árnyékok kékbe nyújtva változtatják formájukat s helyüket. Fényben felnyúlnak a tárgyak és refrénszerűen ismétlődnek az árnyékvonalak, így a kontúr is egy bizonyos színritmussá válik." (Egry breviárium, 162.)

További részletek, és a kép árát illetően kérjük érdeklődjön a galériában !

Zsolnai Galéria

"Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb mestere, a huszadik századi művészetünk egyik legeredetibb hangú, drámai erejű képviselője.

Az egyetemes festészet történetéből Turner szellemi rokona, a magyar tájképfestészetben expresszív látványfestészete Szőnyi István, Bernáth Aurél és más posztnagybányai művészek szemléletével, látásmódjával rokonítható."

A post kedvcsinálónak készült az akvarell olvasóinak egy badacsonyi múzeumlátogatáshoz.

Tájkép, 1906

Badacsonyi szőlőhegy, 1919

Badacsony, 1937

Ősz az öbölben, 1938 körül

Szivárvány, 1940

Szamaras ember, 1935

 Párás part, 1944

Öbölben, 1942

www.zsolnaigaleria.hu