Berény, Czigány, Czóbel, Kernstok, Márffy, Orbán, Pór, Tihanyi

Kb. 15 évvel ezelőtt egy budapesti kiállítás kapcsán megismerkedtem egy amerikai gyűjtővel.

Képzőművészetről beszélgettünk és  említette, ha egyszer  magyar műveket venne biztos, hogy a Nyolcak-tól gyűjtene.

" -Valami jó kis Berény vagy Czóbel, esetleg egy Tihanyi."-mondta.

Jókat nevettünk az akcentusán.

Később sokat tanultam tőle. Külföldi létére  nagyon otthonosan mozgott a magyar műkereskedelemben, pedig már akkoriban sem volt könnyű ezekhez a
művekhez hozzájutni.

Berény Róbert        Csendélet kancsóval és gyümölcsökkel

A nyolcak festészete

1909-ben forradalmi művészcsoport született Magyarországon. Stílusa az első világháború előtti időszak egészére rányomja bélyegét, és szemléletmódja a további stílustörekvések egyik kiindulópontjává vált.

Berény Róbert    Parkrészlet

Berény Róbert           Kékkancsós csendélet

Berény Róbert      Olasz lány aktja

1911-ig "keresők"-nek nevezik magukat: keresik az új korszak új kifejezési formáját. 1911-ben nevüket "Nyolcak"-ra változtatják.

Czigány Dezső          Csendélet

Czigány Dezső         Csendélet

Czigány Dezső      Önarckép     

A csoport tagjai: a polgári, radikális eszméket valló Kernstok Károly; a csoport legmerészebb alkotója Berény Róbert; Pór Bertalan, aki elsősorban monumentális, sokfigurás vásznaival tűnik ki; a kitűnő portréfestő, Tihanyi Lajos; Czigány Dezső, aki klasszikus nyugalmú, puritán felfogású önarcképeket és csendéleteket festett; Czóbel Béla és Márffy Ödön, akik a "fauve"-ok festészetének iskolázott mesterei; és Orbán Dezső, aki az erőteljesebb formák felé vonzódott.

Czóbel Béla          Csendélet  

Czóbel Béla      Virágcsendélet 

A Nyolcak stílusa Cézanne festészetében gyökeredzik, törekvéseik a kortárs nyugati törekvésekkel vannak rokonságban. De hatott rájuk a szecesszió és a fauve-ok is. Az új út keresésére a társadalmi átalakulás élménye ösztönözte őket.

Márffy Ödön     Nyergesi lány

Márffy Ödön         Álló akt 

E csoport köréhez tartozó festőművészek a polgári értelmiséghez tartoznak. Az ízlés, amelyet kielégítenek, a polgári értelmiségnek az ízlése, a célkitűzések és eszmények, amelyeket követnek, bizonyos mértékig a művészeten kívüli körből származnak: annak a rétegnek életformájából, amelynek sorsában maguk is osztoztak.

Orbán Dezső                Kannás csendélet 

A Nyolcak vezére, Kernstok Károly hasonló szerepet játszik a festészetben, mint Ady a költészetben.

Kernstok Károly      Fához támaszkodó fiúakt

A Nyolcak, bár nem mindenben a legkedvezőbb körülmények között indulnak útjukra, nem csak receptív módon, de saját hazai hangjukat is hallatva be tudtak kapcsolódni a nemzetközi áramlatba.

Pór Bertalan         Önarckép

Pór Bertalan      Margitka

Művészetük ekkor nem volt elszigetelt, sőt itthon a különböző áramlatoknak valamilyen módon letéteményese és az itthoni hasonló törekvések kristályosodási pontja lett.

Tihanyi Lajos    Önarckép 

Tihanyi Lajos      Nagy sárgaterítős csendélet

Elszigetelté csak a húszas évek végén vált, mikor erőszakkal felejtkeztek el róla, s próbálták kitörölni a magyar művészet szerves fejlődésének egészéből.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár