Műkereskedelem és művészet

creo

Rembrandt (eredeti nevén: Rembrandt Harmenszoon van Rijn (1606-1669) a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész.

Rembrandt az amszterdami lövészegylet tagjait ábrázoló festményét 1640 és 1642 között festette. A festményt később „Patrouille de Nuit”-nak nevezték a franciák, és „Night Watch”-nak nevezte Sir Joshua Reynolds, mert felfedezésekor már annyira megviselte az idő, hogy szinte felismerhetetlen volt, és éjszakai jelenetnek tűnt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból kilépnek a vakító napsütésbe. A kép címét azonban ezután sem változtatták meg.

Rembrandt eltért a hagyománytól, amely azt írta elő, hogy a festménynek formálisnak, hivatalosnak kellene lennie. Ennek inkább egy tablószerű kép felelt volna meg. Ehelyett Rembrandt azt ábrázolta, ahogy a csapat küldetésre indul (hogy ez egy átlagos őrjárat, vagy valamilyen különleges esemény, az vitatott). Az új megközelítést nem fogadta osztatlan siker, főképp azok elégedetlenkedtek, akiket a jelenet hátterében, rosszul látható helyeken örökített meg. Emiatt a fizetség is késett. (csak a 10%-át fizették ki a megbeszélt összegnek) Még a vászon egyes darabjait is le kellett vágni, hogy odaférjen a kiszemelt falra.

Ez a festmény jelenleg az amszterdami Rijksmuzeum legnagyobb termében függ. A festmény olyan nagy (363×437 cm), hogy elfoglalja az egész hátsó falat.

A megtisztítás és a tökéletes megvilágítás eredményeképpen, vitathatatlanul ez a múzeum egyik leghatásosabb festménye.

Játék: Melyik személy a "kakukktojás" a festményen ? Hogy hívják, és ki ő?

Forrás: Internet

creo

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kedden nyitotta meg az El Grecótól Rippl-Rónaiig, Nemes Marcell, a mecénás című tárlatot a Szépművészeti Múzeumban kedden. A kiállítás a műgyűjtő egykor páratlanul gazdag és színes kollekciójából válogat, mintegy 120 olyan műtárgy bemutatásával, amelyek valaha Nemes Marcell tulajdonát képezték. A tárlaton a címben jelzett mestereken kívül többek között Cranach, Courbet, Cézanne, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly és Vaszary János alkotásaival találkozhat a nagyközönség. A megnyitón Lázár János Molnos Péter szavait idézve azt mondta: Nemes Marcellnek nem volt párja, és nem is lesz.

A XX. század egyik legnagyobb műgyűjtőjét méltatva Lázár János kifejtette: Jánoshalmán Klein Mózesként látta meg a napvilágot egy szegény zsidó család sarjaként a később nagy hatású mecénássá váló Nemes.

Életének néhány mozzanatát ismertetve a politikus elmondta: Nemes az 1870-es évek elején került Hódmezővásárhelyre, ahol Grossmann Adolf helyi rövidáru-kereskedésében, az ún. Golyósboltban dolgozott, mintegy tíz éven keresztül. Az ország fővárosába 1883-ban került, és 1904-től kimutathatóan rendszeresen vásárolt különböző magyar festők műveiből a Nemzeti Szalon kiállításain.

Milyen emberi kvalitások és milyen történelmi kor kellett ahhoz, hogy egy szegény család gyermeke a századfordulóra páratlan gazdasági karriert fusson be? – tette fel a kérdést Lázár, hozzátéve: az adott kor légköre nélkül ez biztos nem lett volna lehetséges. Azonban, mint ahogy a politikus rámutatott, nem a pénz a fontos, hanem az, hogy a pénzét és hatalmát mire fordította Nemes. Hangsúlyozta: páratlan az a mecenatúra, amit a műgyűjtő a 20. század elején kiépített. Ezzel összefüggésben Lázár kiemelte: a rendszerváltozás nagy nyertesei sokat tanulhatnának Nemes Marcelltől.

A műgyűjtő életpályáját ismertetve a frakcióvezető kifejtette: a századfordulón kialakuló új múzeumi polgári kultúrának egyik meghatározó formálója volt Nemes. A Szépművészeti Múzeum részére 1906-ban adományozott festményt először, El Greco Bűnbánó Magdolnáját – mondta Lázár, hozzátéve: a 20-as években pedig Mányoki II. Rákóczi Ferenc portréját kaphatta meg a múzeum. A donációkról szólva a politikus kiemelte: a műveket Nemes mindig tudatosan adományozta, mindig volt aktualitása a műremekeknek.

További adalékként említette meg Nemes Marcell életéről Lázár, hogy munkássága messze túlterjeszkedett a régi mesterek műveinek gyűjtésén, s idejekorán meglátta az értéket az impresszionisták alkotásaiban. Ezzel összefüggésben a politikus hangsúlyozta: Nemes biztos kézzel választotta ki a kortársak közül azokat, akik mecenatúrára érdemesek.

A példa mindenképpen beszédes – fogalmazott Lázár, hozzátéve: történeti és civilizációs távlatban egyetlen beruházásnak van értelme, és ez a kultúra. Ezzel összefüggésben megjegyezte: Nemes Marcell példát állít napjaink emberének is, hogy az adakozás mindig megtérül. Zárszavában a polgármester köszönetet mondott a Szépművészeti Múzeumnak Nemes Marcell emlékének ápolásáért.

Forrás: Internet

53. Aba-Novák Vilmos    Cirkusz ( Néparéna)            Becsérték: 16-22M Huf

78. Márffy Ödön     Teraszon                    Becsérték: 7-10M Huf 

81. Czigány Dezső          Táj kazlakkal, 1908          Becsérték: 10-12M Huf

83. Koszta József     Virágcsendélet         Becsérték: 3,2-4,6M Huf

84. Csók István       Hölgy a kertben, 1919       Becsérték: 5,5-7,5M Huf

91. Kádár Béla   Lovak, piros-zöld              Becsérték: 3-4M Huf

95. Egry József          Badacsony, 1939              Becsérték: 10-12M Huf

 103. Czóbel Béla    Csendélet, 1908        Becsérték: 30-50M Huf

122. Vaszary János      Rálátás a tengerre, 1905             Becsérték: 13-19M Huf

137. Márffy Ödön     Önarckép, 1917        Becsérték: 3,5-4M Huf

Zsolnai Galéria

Szinyei-Merse Pál (1845-1920)

Domboldal               60,5×70cm olaj, vászon J,b.l. Szinyei

Becsérték :     EUR 20.000- 30.000   ! !

( meg még két Markó !   :)

Zsolnai Galéria