Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2011.11.30. 13:48
Címkék: video youtube ferenczy mng
Szólj hozzá!
Ferenczy Károly kiállítás nyílik az MNG-ben
2011.11.20. 12:54
Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítás nyílik november 30-án a Magyar Nemzeti Galériában.
- " Kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon "
A kultúra.hu beharangozóját itt olvashatjátok, az MNG Ferenczy blogját pedig itt. Nagyszerű ötletnek tartom a játékos hangvételű kezdeményezést az MNG részéről. Ilyen és ehhez hasonló ötletek kellenek, hogy a fiatalokat is közel hozzuk ehhez a varázslatos világhoz.
Izgatottan várom a megnyitót. Remélem végre megfelelő megvilágításban lesznek láthatók Ferenczy Károlynak, "a fény festőjének" munkái.
Frissen felbukkant lappangó Ferenczy kép, még restaurálás előtt:
Ferenczy Károly (1862-1917) Irgalmas szamaritánus, 1889
32,5×36,5cm olaj, vászon
Jn. Reprodukálva: Genthon István / Ferenczy Károly. 1963 3.kép
Címkék: kiállítás ferenczy mng
Szólj hozzá!
Keretezés
2011.11.17. 22:51
A keretezéssel javítani és rontani is lehet egy képen. Nézzük most ezeket a műtárgyakat úgy, hogy először csak a keretezésre koncentrálunk !
Címkék: keretezés
Szólj hozzá!
Paál László (1846-1879)
2011.11.14. 15:27
Festő, a 19. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alakja. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte. Itt ismerkedett meg 1862-ben Munkácsy Mihállyal és részben az ő hatására kezdett festeni. Első mestere Böhm Pál volt. 1864-ben a bécsi akadémián Albert Zimmermann növendéke lett. Korai munkái az akadémizmus szellemében készült részletező formatanulmányok. 1868-69-ben két képével szerepelt a budapesti téli tárlaton. 1869-ben állami ösztöndíjjal Münchenbe, majd 1870-ben Hollandiába ment. A régi holland mesterek tanulmányozása felszabadító hatással volt művészetére.
Munkácsy hívására Düsseldorfba ment, majd 1871-ben J. S. Forbes angol műgyűjtő révén rövid időt Londonban töltött. Itt ismerkedett meg Constable képeivel, amelyek hatására színei világosodtak. Munkácsy segítségével 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le. 1873-ban a bécsi világkiállításon Erdei út c. képével díjat nyert.
Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Ez vezette el a színes árnyékok és az atmoszferikus hatások tanulmányozásához, bár az impresszionizmus problémái nem foglalkoztatták.
Művészete lényegében a barbizoni festészet törekvéseihez kapcsolódik, melynek stílusát sajátosan egyéni ízzel fejlesztette. Hosszú, súlyos betegség után a Párizs melletti charentoni elmegyógyintézetben fejezte be életét.
%20%20Ny%C3%A1rf%C3%A1k,%201876%20%2053,3%C3%9772_6cm%20o_v_%20J_b_l_%20L%20de%20Pa%C3%A1l%20%20Mng.jpg)
Hagyatékát Párizsban 1880-ban elárverezték. Képei csak későn, 1902-ben megrendezett gyűjteményes kiállításával jutottak el Magyarországra, így hatása nem érvényesülhetett festészetünkben. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Forrás: hung-art.hu